A tanfolyam felállítása után

Évszázadokon át papok, szerzetesek, professzorok, tanárok, állami tisztviselők és a legkülönbözőbb polgári foglalkozású emberek dolgoztak könyvtárosként. Ez a megállapítás még a XIX. Igazában csak az első világháború után kezdtek el főállású könyvtárosokat foglalkoztatni — akkor sem nagy számban - akik persze még mindig nem voltak könyvtáros végzettségűek, hanem valamilyen más oklevéllel, képesítéssel bírtak.

START Tőzsdetanfolyam

Könyvtárosképzésről1 a XX. Bár a XIX. Szabó Ervin kezdeményezésére ben, a Fővárosi Könyvtárban is bevezették a szakvizsgát, de a rendelkezést már ban hatályon kívül helyezték. Az első képző vagy inkább továbbképző tanfolyamokat a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa szervezte és között. E másfél évtized alatt hét kurzust indítottak, amelyeken 38 órában írás- és nyomdászattörténetet, középkori kéziratok katalogizálását, bibliográfiai ismereteket és könyvtárépítést hallgattak a résztvevők.

Természetesen a magántanárok előadásainak hallgatása senkire sem volt kötelező, még kevésbé a kollokvium vagy vizsga, ennek következtében a diplomában nyoma sem lehetett a könyvtári stúdiumoknak.

Ez utóbbin fiatal, állás nélküli diplomások vettek részt, akik így szerettek volna munkához jutni. Közben általánosságban a külföldi mintákat ismerteti Holub József ban, Nyíreő István ben, az osztrák képzésről ír ban Goriupp Alisz, a lengyelről Kniezsa István ben, a német könyvtárosképzésről ben Csapody Csaba.

Alantostiszti tanfolyam

Az első jelentősebb tanfolyam, amelyet a hazai könyvtárosképzés kezdetének tekinthetünk, összefügg a könyvtárosság szakmai önszerveződésével. A könyvtárosoknak — a tanfolyam felállítása után Tanácsköztársaság néhány hónapját nem számítva — ig nem volt semmiféle szakmai szervezete. A könyvtárak is nagyon különbözőek voltak: könyvtárnak hívták a nagy, jelentős állománnyal bíró intézményeket és a csak néhány könyvszekrénynyi gyűjteményeket egyaránt.

Az állomány nagysága, milyensége és a könyvtárhasználók köre meghatározta a könyvtáros mindennapi munkáját. A nagy gyűjteményekben továbbra is tudós könyvtárosok dolgoztak, de a közkönyvtári jelleg erősödésével a mindennapi gyakorlati munkát, a tényleges szolgáltatást a könyvtári altisztek — adminisztratív könyvtárosok — átmeneti merevedési zavar, a tanfolyam felállítása után általában nem voltak diplomások.

A könyvtárosok első jelentős szakmai szervezete, a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete ben alakult meg. Tagjai zömében könyvtárosok voltak. Az egyesület létrehozásának, megalakulásának előkészítéséről a szakmai közvélemény a Könyvtári Szemléből értesülhetett.

Asztalos Miklós öntudatra ébresztő és helyzetértékelő cikkéből hosszabban idézünk. Az egyetemi végzettségen túl külön szakvizsgát tesz a bíró, az ügyvéd, külön gyakorlathoz van kötve a szakorvosi képesítés.

Szakvizsgát tesz a postás, a vasutas. Egyetlen pálya, amelyhez a gyakorlatban nem követelünk bizonyított szakképzettséget: a könyvtárosi.

Van ugyan több olyan törvényünk, amely foglalkozik a könyvtári szakképzettséget igazoló vizsgával, de ma ilyen vizsgát Magyarországon nem lehet letenni, mert sem szaktanfolyam nincs, ahol a könyvtári szakismereteket meg lehetne szerezni, sem vizsgabizottság, amely előtt a szakképzettségre szert tett ember számot adhatna ismereteiről.

Mi következik ebből?

Az, hogy a könyvtárosi pályára lépésnél nálunk nem a könyvtárosi szakképzettséget kívánják meg feltételül, hanem valami mást. Ez a valami más pedig legtöbbször a bölcsészettudományi doktorátus szokott lenni.

Kétségtelen, hogy a bölcsészettudori oklevél megszerzése össze van kötve a tudományos munkakészséget és szorgalmat igazoló eredmény felmutatásával s így fel kell tételeznünk, hogy az ily végzettségű emberek érdeklődéssel fordulnak a könyv és a nekik megélhetést s gyakran tudományos munkalehetőséget is nyújtó könyvtár felé is.

Érthető Pénz | Start tőzsdetanfolyam

Kétségtelenül meg lehet bennük annak a feltétele, hogy megfelelő szakértelmet is szerezve jó könyvtári tisztviselők legyenek, bár ehhez az egyetemről a legminimálisabb előképzést sem hozzák magukkal. Eltekintve attól, hogy az előképzettség nélkül könyvtárhoz alkalmazott bölcsésztudor, vagy egyéb doktor hosszú időn át nem lehet szakismeret és gyakorlat híjján teljes értékű tisztviselő, van valami lebecsülése a könyvtárosi pályának abban, hogy a tanfolyam felállítása után minden szak előképzettség nélkül valaki könyvtáros lehet.

Pedig azok, akik már hosszú éveket töltöttek el a könyv és könyvtár szolgálatában, azok nagyon jól tudják, hogy könyvtári munkájuk milyen sajátos szakfeladatok megoldásai elé állíthatják őket s hogy munkájuk milyen eleven része az élő kultúrának s mennyire előfeltétele a sokszor hallott kultúrfölénynek. A könyvtárosi pálya nem egyszerű kenyérkereseti forma, hanem missziós hivatás, lemondást és igénytelenséget követelő a tanfolyam felállítása után, egy életnek arra szentélése, hogy mások fennakadás nélkül juthassanak hozzá a könyvtár kulturjavainak értékesítéséhez.

A NATO törzstiszti terminológiai tanfolyam első évének tapasztalatai

A könyvtárosi pálya felelősséget követel s megkövetelheti azt is, hogy jelentőségét intézményesen és külsőségekben is elismerjék. Emellett fel kell vetni a kérdést, hogy van-e annak a doktornak alkalma, hogy könyvtári tisztviselővé lévén, hiánytalan szakképzettséget szerezzen?

Újabb részleteket közölt az iskolaőrség felállításával kapcsolatban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, amelyek a Magyar Nemzet weboldalán jelentek meg.

Csakis magánszorgalom útján. Tanfolyam nincs.

Minden könyvtárban csak egyetlen rendszert ismerhet meg. Nincs a kor színvonalán álló s a sajátos magyar könyvtári viszonyokat is figyelembe vevő magyar könyvtártani kézikönyvünk. Megtörténhetik, hogy éveken át egyetlen szűk munkakörben dolgozván éveken keresztül nem láthat túl egy bizonyos kis könyvtári munkakör láthatárán. Nagy személyzetű könyvtárban minden tisztviselőt utolérhet ez a sors. Kis személyzetű könyvtárban viszont a legváltozatosabb munkaköröket kell ellátnia s így fizikai ideje sem marad a gyakorlati ismereteken túlterjedő szakismeretek megszerzésére.

Alantostiszti tanfolyam | Magyarország a második világháborúban • Lexikon A-ZS | Kézikönyvtár

Ez legtöbbször a vidéki könyvtárosok sorsa. Körülményeink olyanok, hogy valaki egy munkás életet tölthet el könyvtárban s kitűnő cédulázó, szakozó, kölcsönző, naplózó tisztviselő lehet anélkül, hogy rendszeres könyvtárosi szakképzettségre tenne szert, ha csak magánszorgalomból nem, hivatalos órán kívül, önkéntes tanulmányutakon és nem egyszer nehezen megszerezhető külföldi szakirodalomból. Egészséges állapot-e ez?

Nem az. Megérzi ezt a könyvtár és maga a tisztviselő is. Viszont lehet-e kívánni a kisebb könyvtárban minden, még az alacsonyrendű kezelői munkákkal is agyonterhelt könyvtárnoktól, hogy ezen az állapoton saját kezdeményezésére segítsen, amikor esetleg az elméleti alap megszerzése nélkül került be azonnal a gyakorlati feladatok elvégzésének forgatagába?

Oly kérdés a könyvtárosi elő- és továbbképzés problémája, amelyet könyvtáraink és kibontakozó egészséges könyvtárpolitikánk érdekében szőnyegen kell tartanunk.